Leírás
A Millennium híd acélszerkezetű gyaloghíd a londoni Temze felett, amely a déli parton fekvő Bankside-ot köti össze a folyó északi partján elterülő City of Londonnal. Kizárólag gyalogosoké, 325 méter hosszú, és olyan karcsú, hogy mintha lebegne a víz fölött.
Két vége miatt különösen népszerű átkelő. A déli oldalon áll a Tate Modern, a Shakespeare's Globe és a Bankside Gallery; északon a City of London School, közvetlenül a Szent Pál-székesegyház alatt.
Ne hagyd ki a kilátást a déli partról, a Tate Modern mellől. A híd úgy van kiigazítva, hogy a folyó túloldalán a Szent Pál-székesegyház déli homlokzata tűnik fel, amelyet a híd tartóoszlopai keretbe foglalnak.
A tervet az Arup, a Foster + Partners és Anthony Caro szobrászművész készítette, és egy „fénylő penge” lett volna: függőhíd, amelynek kábelei a pályalemez alatt futnak, olyan laposan, hogy alig zavarja a kilátást. Az alumínium pályalemez mindössze négy méter széles.
Az északi végen, a híd lábánál egy rövid, ferde felvonó, a Millennium Inclinator található. A Harry Potter-rajongók is ismerhetik a hidat: A Félvér herceg című filmben a Halálfalók leomlasztják, és a híd a Temzébe zuhan.
A hidat 2000. június 10-én nyitották meg, két nappal később pedig lezárták. Az első napon 90 000 ember kelt át rajta, egyszerre akár 2000-en is, és az új gyaloghíd annyira hintázott a lábuk alatt, hogy a londoniak azonnal elnevezték „Wobbly Bridge”-nek, vagyis ingó hídnak.
Mi történt? Amikor egy híd oldalirányba lengeni kezd, a gyalogosok öntudatlanul a lengés ritmusához igazítják a lépteiket, és minden lépés tovább fokozza a mozgást. A katonák évszázadok óta letérnek a közös lépésről a hidakon, de ezt az oldalirányú jelenséget a tervezők nem látták előre.
A mérnökök megpróbálták merevebbé tenni a hidat, de az megváltoztatta volna a megjelenését. A megoldás csaknem két évig tartott és 5 millió fontba került: 37 viszkózus csillapítót és 52 hangolt tömegcsillapítót szereltek fel, szem elől rejtve a pályalemez alatt és a pilléreknél.
2002. február 22-én nyitották meg újra, és azóta sem lengett meg jelentősen. A becenév viszont megmaradt. Az Arup hétszáz munkatársa sétált át rajta az utolsó próbák során.
Két vége miatt különösen népszerű átkelő. A déli oldalon áll a Tate Modern, a Shakespeare's Globe és a Bankside Gallery; északon a City of London School, közvetlenül a Szent Pál-székesegyház alatt.
Ne hagyd ki a kilátást a déli partról, a Tate Modern mellől. A híd úgy van kiigazítva, hogy a folyó túloldalán a Szent Pál-székesegyház déli homlokzata tűnik fel, amelyet a híd tartóoszlopai keretbe foglalnak.
A tervet az Arup, a Foster + Partners és Anthony Caro szobrászművész készítette, és egy „fénylő penge” lett volna: függőhíd, amelynek kábelei a pályalemez alatt futnak, olyan laposan, hogy alig zavarja a kilátást. Az alumínium pályalemez mindössze négy méter széles.
Az északi végen, a híd lábánál egy rövid, ferde felvonó, a Millennium Inclinator található. A Harry Potter-rajongók is ismerhetik a hidat: A Félvér herceg című filmben a Halálfalók leomlasztják, és a híd a Temzébe zuhan.
A hidat 2000. június 10-én nyitották meg, két nappal később pedig lezárták. Az első napon 90 000 ember kelt át rajta, egyszerre akár 2000-en is, és az új gyaloghíd annyira hintázott a lábuk alatt, hogy a londoniak azonnal elnevezték „Wobbly Bridge”-nek, vagyis ingó hídnak.
Mi történt? Amikor egy híd oldalirányba lengeni kezd, a gyalogosok öntudatlanul a lengés ritmusához igazítják a lépteiket, és minden lépés tovább fokozza a mozgást. A katonák évszázadok óta letérnek a közös lépésről a hidakon, de ezt az oldalirányú jelenséget a tervezők nem látták előre.
A mérnökök megpróbálták merevebbé tenni a hidat, de az megváltoztatta volna a megjelenését. A megoldás csaknem két évig tartott és 5 millió fontba került: 37 viszkózus csillapítót és 52 hangolt tömegcsillapítót szereltek fel, szem elől rejtve a pályalemez alatt és a pilléreknél.
2002. február 22-én nyitották meg újra, és azóta sem lengett meg jelentősen. A becenév viszont megmaradt. Az Arup hétszáz munkatársa sétált át rajta az utolsó próbák során.