Leírás
A londoni Bloomsbury negyedben álló Brit Múzeum az emberiség teljes történetét egy fedél alatt mutatja be: az egyiptomi múmiáktól a görög templomokon át az asszír palotákig. Mintegy nyolcmillió tárgyat őriz, ebből nagyjából 50 000 látható csaknem száz ingyenes teremben.
Az 1753-ban alapított intézmény a világ első nyilvános nemzeti múzeuma volt, amely sem az egyházé, sem a királyé nem volt. Egyetlen látogatás alatt képtelenség bejárni: a legjobb, ha kiválasztasz néhány termet, a többit pedig hagyod a következő alkalomra.
A bejárat már önmagában látványosság. Robert Smirke görög oszlopsora mögött, amelynek 14 méter magas ión oszlopai egy kis-ázsiai templomot idéznek, nyílik a Great Court, az az udvar, amelyet Norman Foster 2000-ben fedett le 1656 üvegtáblából álló tetővel, és mindegyik tábla más alakú.
Közepén emelkedik a kör alakú, 43 méter átmérőjű Olvasóterem: közel 150 éven át jártak ide kutatók a múzeum könyvtárát használni, köztük Karl Marx, Virginia Woolf és Gandhi.
A rosette-i kő a legismertebb darab: egyetlen rendelet, három írással belevésve, és ez volt a kulcs az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez. Az emeleten a múzeum 140 múmiája és koporsója látható, ez a legnagyobb gyűjtemény Kairón kívül, és sokan elsősorban emiatt jönnek.
A Parthenón szobrai, amelyeket Lord Elgin hozott Athénból 1816-ban, egy 1938-ban kifejezetten nekik épített teremben állnak. Közelükben az ókori világ két csodájának, a halikarnasszoszi mauzóleumnak és az epheszoszi Artemisz-templomnak a darabjai is megtekinthetők.
Asszíriából származnak a lamasszuk, az emberfejű, szárnyas bikák, amelyek a palotakapukat őrizték, valamint az Assur-bani-apli oroszlánvadászata, azok a domborművek, amelyek a király ninivei palotájából kerültek elő, és egy királyi oroszlánvadászatot ábrázolnak.
Britannia saját kincsei is itt vannak: a Sutton Hoo-i hajósír arany és gránát ékszerei, amely egy angolszász király sírja volt, és 1939-ben találták meg, valamint a késő római kori Mildenhall-kincs ezüstjei. A Csendes-óceánról érkezett Hoa Hakananai'a, a Húsvét-sziget egyik nagy kőszobra.
Mindez egy orvossal kezdődött, aki mindent gyűjtött. Sir Hans Sloane 71 000 tárggyal töltötte meg a házát, a szárított növényektől az egyiptomi régiségekig, és ezeket jóval értékük alatt hagyta a nemzetre.
Az első otthon majdnem egy palota lett. A kuratórium túl drágának és rossz fekvésűnek találta a Buckingham House-t, amely végül a Buckingham-palota lett. A múzeum ehelyett a Montagu House-ban nyílt meg 1759-ben, ugyanezen a helyen.
A gyűjtemény nagy része a Brit Birodalommal került ide, és egy részét ma is visszakövetelik: Görögország a Parthenón szobrait, Nigéria a benini bronzokat, Egyiptom pedig a rosette-i követ.
Ne hagyd ki
• A Great Courtot és az Olvasótermet.
• A rosette-i követ.
• A Parthenón szobrait.
• Az egyiptomi múmiákat.
• A Sutton Hoo-i kincset.
Tudtad?
• Amikor 1857-ben megnyílt az Olvasóterem, csak a római Pantheon kupolája volt szélesebb.
• A Természettudományi Múzeum a Brit Múzeum részeként indult, és 1881-ben vált külön.
Az 1753-ban alapított intézmény a világ első nyilvános nemzeti múzeuma volt, amely sem az egyházé, sem a királyé nem volt. Egyetlen látogatás alatt képtelenség bejárni: a legjobb, ha kiválasztasz néhány termet, a többit pedig hagyod a következő alkalomra.
A bejárat már önmagában látványosság. Robert Smirke görög oszlopsora mögött, amelynek 14 méter magas ión oszlopai egy kis-ázsiai templomot idéznek, nyílik a Great Court, az az udvar, amelyet Norman Foster 2000-ben fedett le 1656 üvegtáblából álló tetővel, és mindegyik tábla más alakú.
Közepén emelkedik a kör alakú, 43 méter átmérőjű Olvasóterem: közel 150 éven át jártak ide kutatók a múzeum könyvtárát használni, köztük Karl Marx, Virginia Woolf és Gandhi.
A rosette-i kő a legismertebb darab: egyetlen rendelet, három írással belevésve, és ez volt a kulcs az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez. Az emeleten a múzeum 140 múmiája és koporsója látható, ez a legnagyobb gyűjtemény Kairón kívül, és sokan elsősorban emiatt jönnek.
A Parthenón szobrai, amelyeket Lord Elgin hozott Athénból 1816-ban, egy 1938-ban kifejezetten nekik épített teremben állnak. Közelükben az ókori világ két csodájának, a halikarnasszoszi mauzóleumnak és az epheszoszi Artemisz-templomnak a darabjai is megtekinthetők.
Asszíriából származnak a lamasszuk, az emberfejű, szárnyas bikák, amelyek a palotakapukat őrizték, valamint az Assur-bani-apli oroszlánvadászata, azok a domborművek, amelyek a király ninivei palotájából kerültek elő, és egy királyi oroszlánvadászatot ábrázolnak.
Britannia saját kincsei is itt vannak: a Sutton Hoo-i hajósír arany és gránát ékszerei, amely egy angolszász király sírja volt, és 1939-ben találták meg, valamint a késő római kori Mildenhall-kincs ezüstjei. A Csendes-óceánról érkezett Hoa Hakananai'a, a Húsvét-sziget egyik nagy kőszobra.
Mindez egy orvossal kezdődött, aki mindent gyűjtött. Sir Hans Sloane 71 000 tárggyal töltötte meg a házát, a szárított növényektől az egyiptomi régiségekig, és ezeket jóval értékük alatt hagyta a nemzetre.
Az első otthon majdnem egy palota lett. A kuratórium túl drágának és rossz fekvésűnek találta a Buckingham House-t, amely végül a Buckingham-palota lett. A múzeum ehelyett a Montagu House-ban nyílt meg 1759-ben, ugyanezen a helyen.
A gyűjtemény nagy része a Brit Birodalommal került ide, és egy részét ma is visszakövetelik: Görögország a Parthenón szobrait, Nigéria a benini bronzokat, Egyiptom pedig a rosette-i követ.
Ne hagyd ki
• A Great Courtot és az Olvasótermet.
• A rosette-i követ.
• A Parthenón szobrait.
• Az egyiptomi múmiákat.
• A Sutton Hoo-i kincset.
Tudtad?
• Amikor 1857-ben megnyílt az Olvasóterem, csak a római Pantheon kupolája volt szélesebb.
• A Természettudományi Múzeum a Brit Múzeum részeként indult, és 1881-ben vált külön.